Irodalom-relaxáció

Az irodalom-relaxáció egy teljesen új megközelítése és feldolgozási módja az irodalmi műveknek. Mivel relaxált állapotban az agy befogadóképessége megsokszorozódik, így a szépirodalmi alkotások sokkal mélyebb megértése és a hangulatuk áthatóbb megélése lehetséges. A diákok sokszor csupán kényszerűségből olvasnak el egy-egy verset, és a beleélés hiánya okozza, hogy nem értik vagy egyáltalán nem érdekli őket, hogy miről szól. Szépirodalom nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes. A szépirodalom olyan, mint a lelkünket éltető szerelmesünk csókja. Ha elmarad, vagy nem éljük át a csodáját, akkor a lélek szépsége veszik el.

A mai digitális és az elmét lenyűgöző effekteket használó elektronikus eszközök sújtotta világban mi irodalomtanárok keserű szájízzel tehetjük fel a kérdést, hogy vajon hogyan vegyük fel a versenyt ezekkel a "lélekromboló szörnyekkel"? A csodában, ami a média szépirodalom-orientált hozzáállása lenne, nyilvánvalóan nem bízhatunk. Ám tehetünk azért, hogy az alkotások mögött megbúvó varázslatot megjelenítsük, és a tanulók a képzelet szárnyát használva a saját gondolati-képi világuk vetítővásznán átélhessék és érezhessék a műveket.

Az irodalom relaxáció módszere kétféle megközelítési módot ajánl fel. Az egyik, amikor a konkrét műveket hangkísérettel, relaxációs állapotban hallgatják és élik át. A másik lehetséges út a művek feldolgozása, megértése után kezdődhet, amikor is olyan elmélyítést segítő relaxációt ajánlunk, ami az eredeti műre asszociál, ám a szövegi, képi világ már eltér attól.